Tartózkodók prosztatarákkal, A prosztatarák - Válaszok a legfontosabb kérdésekre

Index Más szakértők szerint erre nincs elég bizonyíték. A Kaliforniai Egyetem kutatói laboratóriumban teszteltek emberi prosztatarákos sejteket. Azt állapították meg, hogy a trichomoniázis nevű nemi betegség elősegítette a rákos növekedést. Az összefüggés alátámasztására további kutatás szükséges — idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában PNAS megjelent tanulmányt.

A trichomoniázisról úgy tartják, évente körülbelül millió embert fertőz meg. Ez a leggyakoribb, nem vírusos eredetű, szexuális úton terjedő kór, amely sokaknál nem okoz semmiféle tünetet, és észre sem veszik, hogy hordozzák.

A fertőzöttek nemi szerveik viszketéséről, fájdalmáról, vizeléskor érzett kellemetlenségről panaszkodnak. A legutóbbi kutatás nem az első, amelyik kapcsolatot fedezett fel a trichomoniázis és a prosztatarák között. Egy ben megjelent tanulmány a prosztatarákos betegek negyedénél találta meg a trichomoniázis jeleit.

A friss kutatás arra utal, hogy a trichomoniázis a férfiakat esendőbbé teheti a prosztatarákkal szemben, bár ez nem bizonyítja egyértelműen az összefüggést.

Patricia Johnson és kollégái szerint a trichomoniázist okozó élősködő olyan fehérjét választ ki, amely gyulladást, tartózkodók prosztatarákkal a rákos prosztatasejtek növekedését idézi elő. Úgy vélik, a felfedezést további kutatásnak kell követnie, különösen, mivel még mindig nem tudni, mi vezet a prosztatarákhoz. Nicola Smith, a Brit Rákkutató Tartózkodók prosztatarákkal munkatársa szerint a kutatást csak laboratóriumban végezték, és a korábbi, páciensekkel végzett vizsgálat nem mutatott világos kapcsolatot a prosztatarák és a gyakori nemi betegség között.

Számos tanulmány készült a prosztatarákról, és nem találtak olyan életmóddal kapcsolatos tényezőt, amely növelte volna a betegség kockázatát. A prosztatarák a leggyakoribb daganatos betegség a brit férfiak körében, nagyjából minden tizedik férfinél kialakul élete folyamán.

A 70 év felettieket nagyobb valószínűséggel sújtja, kockázata az életkorral növekszik, és úgy tűnik, genetikai tényezőkre is visszavezethető, mivel egyes családokon belül halmozottan fordulhat elő.