Mi nyomhatja a hólyagot

Nőknél sem normális a gyakori pisilés A régebbi besorolás szerint a késztetéses urge inkontinenciának két fő formája ismeretes.
Szenzoros forma Hiperszenzitivitás : ekkor a hólyagnyálkahártya húgyúti fertőzés, hólyagkő, tumor vagy valamilyen egyéb szervi elváltozás miatt sokkal érzékenyebb a normálisnál. Ezen esetben urodinamikai vizsgálat során a hólyagban a feltöltés során akaratlan izomösszehúzódást nem lehet észlelni.
Motoros forma: ekkor a hólyag töltése során az urodinamikai vizsgálat alatt mi nyomhatja a hólyagot, nem vagy csak részben elnyomható hólyagizomzat-összehózódásokat detrusor-kontrakciókat észlel a vizsgáló orvos, melyek vizeletvesztéshez vezethetnek.
Ennek a formának is két alcsoportja ismeretes: Az idiopátiás detrusor-izom hiperaktivitás vagy detrusor instabilitás esetén a kiváltó ok ismeretlen, vagy alsó húgyúti obstrukció a kiáramlási ellenállás fokozódása okozza a panaszokat. Ezen esetekben a hólyag és a vizelési központok közötti szabályozás ép, de a hólyagfalból mi nyomhatja a hólyagot fokozott bejövő ingerület su- jock a prosztatitisből mintegy válaszreakcióként a fokozott hólyagműködéshez, az akaratlan izom-összehúzódások kialakulásához.
A neurogén detrusor-izom hiperaktivitás vagy detrusor hiperreflexia esetén a hólyagot beidegző ideg és a központi idegrendszer közötti jeltovábbító rendszer zavara áll fönn. Következtében az agy képtelen utasítani a hólyagot az ürítés visszatartására. Ennek hiányában mi nyomhatja a hólyagot hólyag bizonyos hólyagtérfogat elérésekor akaratlanul, reflexesen összehúzódik és kiürül. A pontos ok általában ismeretlen, de vannak állapotok, melyekhez gyakran társul.
Érdemes külön megnézni a férfiaknál és nőknél előforduló leggyakoribb okokat: A férfiak jóindulatú prosztata-megnagyobbodásához BPH az esetek 75 százalékában társul hiperaktív irritatív panasz. Emiatt gyakori lehet az éjszakai vizelés. A prosztatát érintő műtéti beavatkozások szintén okozhatnak zavart a hólyag működésében. A nőknél a méh eltávolító műtéte hiszterektómia szintén hozzájárulhat a hiperaktív hólyag tüneteihez.
Más kismedencei műtétek is okozhatnak ilyen panaszokat. A nőknél a leggyakoribb kiváltó okok következők: postmenopausalis urogenitalis atrophia, azaz a vizeleti és nemi szervek menopauzát követően bekövetkező sorvadása, hólyaggyulladás, szeméremtájék, sérülései, hegesedése például gátmetszés nyománabnormális szexuális szokások, tévesen értelmezett higiéniás szokások - indokolatlan és gyakori hüvelyöblítések, húgycső-divertikulumok, idegentestek vagy tumorok előfordulása a hólyagban, minden hólyagkiáramlást csökkentő betegség pl.
A tünetek okai lehetnek mindkét nemben a központi idegrendszer különböző károsodásai közül azok, amelyek a hólyag beidegzését és reflexes működését befolyásolják, közülük is kiemelkedő jelentőségű a stroke, a sclerosis multiplex, a gerincvelőt ért különböző sérülések és a Parkinson-kór. További rizikófaktorok az idősebb életkor, prosztata megnagyobbodás okai fertőzések, kóros érzelmi reakciók, mint a szorongás, depresszió, egyes gyógyszerek pl.
Nem szabad megfeledkezni az örökletes tényezőkről sem. Az előfordulási adatokból kiderült, hogy nőknél mintegy hatszor gyakoribb a tünetegyüttes. A hiperaktív hólyag diagnózisa A kivizsgálást legjobb urológusra bízni, aki először kikérdezi pácienst a tünetek mértékéről, előfordulási gyakoriságáról, a panaszok időtartamáról, speciális szituációkhoz való kapcsolatáról. A hiperaktív hólyag gyakori vizelési ingerrel jár Tájékozódik az étkezési és folyadékfogyasztási szokásokról.
Célszerű már az orvos felkeresése előtt vizelési naplót vezetni, melyben a beteg pontosan feljegyzi, mikor, mennyi folyadékot fogyasztott, illetve mikor és mennyi vizeletet ürített, jelzi a sürgető inger és a vizeletvesztések idejét.
A betegek panaszainak feltérképezésében segítenek a különböző inkontinencia-kérdőívek. Az anamnézis felvétele után alapvető fontosságú a vizeletvizsgálat elvégzése, melyet elsősorban a húgyúti fertőzés kizárása céljából végeznek. A hólyaghurut ugyanis a hiperaktív hólyaghoz hasonló panaszokat okozhat.
A következő lépés a fizikális vizsgálat, mely nőknél magában foglalja a hüvelyi vizsgálatot, férfiaknál pedig a prosztata végbélen keresztüli tapintását.
Urológiai panaszok terhességben
Nem egyértelmű diagnózis vagy invazív pl. A nem minden esetben szükséges, speciális vizsgálatokhoz tartozik a hólyagtükrözés cisztoszkópiamelynek során a húgycsövön keresztül felvezetett eszközzel vizsgálják meg a hólyag belsejét. Esetenként szükség lehet hólyag-röntgenre, olykor urográfiára, amikor intravénás kontrasztanyag beadása után készítenek röntgenfelvételeket a vese- és hólyag területéről.
Gyakori vizelési inger Mikor jön el a cselekvés ideje? A gyakori vizelési inger negatívan hat közérzetünkre és életminőségünkre. Befolyásolhatja szokásos napi tevékenységeinket, például feszélyezhet minket a barátokkal, családdal való együttlét során, megzavarhatja a kikapcsolódást, vagy akár még a bevásárlást is. A gyakori vizelési ingert sokféle ok kiválthatja.
Ezekkel a vizsgálatokkal kórismézhetők a húgyhólyag szervi betegségei pl. Amennyiben ilyen eltérést észlelnek, annak kiváltó okként történő kezelését javasolja az orvos, ez esetben a hiperaktív panaszokra adott tüneti terápia nem elégséges.
A vizeletkiválasztó rendszer
A panaszok hátterében pszichés okok pl. Amennyiben felmerült a neurológiai alapbetegség gyanúja, úgy ennek szakszerű kivizsgálására is sort kell keríteni. A hiperaktív hólyag kezelése A kezelés során lehetőleg törekedni kell az oki terápiára pl.
Tüneti kezelést csak akkor végeznek, ha a betegség alapvető oka valamiért nem kezelhető. A terápia sarokköveit gyógyszeres és pszichoterápiás viselkedésterápia kezelések, valamint az izomtorna képezik.
A visszatérő húgyúti fertőzések okai Ennek segítségével az orvos meghatározza a húgyhólyag formáját és a vizelési nehézségek okát. A diagnózis után az orvos megvizsgálhatja az idegeket, izmokat, és a vizeletfolyás intenzitását, hogy eldönthesse, melyik kezelési mód a legmegfelelőbb. Az urodynamiás tesztet a hólyag EKG-jának is szokták nevezni, a húgyhólyag nyomás és mennyiségi kapcsolatait vizsgálja, és eredménye döntő fontosságú lehet az urológus döntéshozatalában. A cisztoszkópiás vizsgálat célja szintén a megfelelő kezelési lehetőségek meghatározása. A húgyhólyag süllyedésének lehetséges kezelése Az enyhe típusú megbetegedés, mely fájdalommentes, általában nem igényel orvosi vagy sebészi beavatkozást.
Viselkedésterápia: A legkisebb beavatkozással járó kezelési forma a viselkedésterápia, melynek két fajtája ismeretes. Vizelési tréningről beszélünk, ha az érintett együttműködő, és a gyakori vizelési ingereket tudatosan például napló vezetésének segítségével mind jobban ki tudja tolni, így néhány hét alatt a két vizelés között eltelt idő jelentősen meghosszabbítható. Toalett-tréningről akkor van szó, ha a beteg valamiért nem tud kellőképpen együttműködni.
Ilyen esetekben a páciensek vizeletürítési szokásainak ismeretében az ápoló személyzet legfontosabb feladata a beteget idejében a mellékhelységre küldeni, hogy üríteni a tudja a húgyhólyagját, még mielőtt kellemetlenül ürülne, azaz - szaknyelven - "a várható inkontinens epizód bekövetkezne". A vizelési tréning hatékonysága fokozható biofeedback-kezeléssel, amikor is mi nyomhatja a hólyagot vagy hangingerekkel váltanak ki a pácienseknél akaratlan vizelési ingert, amit a hólyagtréninggel elsajátított módszerrel kell a betegnek visszatartania.
A hordható készülék használatához önfegyelemre, fegyelmezett közreműködésre van szükség. Pszichoterápia: Miután a kényszerítő inger gyakran szorosan köthető konkrét szituációkhoz, amelyekben érzelmi terhelés, konfliktus is tetten érhető, sokszor segíthet a pszichoterápia. Ennek alkalmazásakor is fontos lehet az eseménynapló, ami a vizelési ingerekhez társuló egyéb történéseket is rögzíti. Gáttorna: Segíti a hólyag tároló funkcióját azáltal, hogy javítja a gátizom vagy a hólyag záróizmának működését.
Nem nélkülözhető a gyakorlatokhoz speciális gyógytornász vagy orvos, aki ellenőrzi az elsajátítandó mozgás helyességét.
Eredmény legalább két hónapos gyakorlás után várható.
Miért pisilhetsz a szokásosnál gyakrabban?
Eredményesebben végezhetők a gyakorlatok, ha biofeedback technikát is alkalmaznak. Ennek lényege, hogy a hüvelyi, gáti izomkontrakciók erősségét hangingerek útján auditív módon vagy láthatóan vizuálisan a beteg számára is visszajelzik, és így serkentik intenzívebb tornára. Elektrostimuláció: A fizioterápia fegyvertárába tartozik az elektrostimuláció, amely a hüvelybe vagy a végbélbe elhelyezett kúpokba szerelt elektródákkal történik.
A gerincvelői hólyaggátló reflexek aktiválására használják őket.
A kezelés naponta kétszer 20 percben zajlik, és héten át mi nyomhatja a hólyagot alkalmazni. Gyógyszeres kezelés: A hiperaktív hólyag kezelésének leggyakrabban alkalmazott és leghatékonyabb módszere a gyógyszeres kezelés.
Az egyes hatóanyagokat bejuttathatják szájon keresztül, így a hatás az egész szervezetre szisztémás kifejlődhet, vagy alkalmazhatják őket helyileg, pontosan arra a helyre - esetünkben a hólyagba - juttatva, ahol hatása kívánatos. Utóbbi módszert alkalmazzák inkább, ha a hatóanyagnak az egész szervezetre kifejtett mellékhatásai súlyosak.
A hólyag izomzatára görcsoldó hatással bíró hatóanyagok spazmolítikumok használatosak, ezek között elsősorban az antikolinerg hatóanyagok jönnek számításba, melyek főként a hólyag simaizmának, a detrusor izomnak mi nyomhatja a hólyagot összehúzódó képességét csökkentik.
Hatékonyságuk lényege, hogy jobban kötődnek a hólyag összehúzódását kiváltó idegi hírvivő receptorok kapcsolódási helyeire, a muszkarin-receptorokra, mint a szervezet "saját" mi nyomhatja a hólyagot anyagai, így a "saját" anyagok nem tudják kiváltani a hólyag összehúzódását.
Miután muszkarin-receptorok más szervekben is előfordulnak pl. Hagyományosan ismert antikolinerg, ún. A ma használatos modernebb antikolinerg szerek kifejlesztésénél már igyekeznek figyelembe venni, hogy lehetőleg minél specifikusabban csak a hólyag izomzatában található receptorokra hassanak. Aránylag kisebb mellékhatással székrekedés, émelygés, hányinger, hasfájás, gyomorégés, homályos látás bíró hatóanyagok a tolterodin, darifenacin, darifenacin-hidrobromid és a napi egyszeri bevétellel is hosszú hatású solifenacin hatóanyag.
Az antikolinerg hatás mellett görcsoldó és helyi érzéstelenítő hatással is bíró hatóanyag az oxybutynin. Simaizomgörcs-oldó hatása miatt szóba jöhet még a propiverin.
Vizelet-visszatartási zavarok újszerű kezelése
Eredményeket értek el egyes triciklikus antidepresszívumok, például a pontosan nem ismert hatásmechanizmusú imipramin hatóanyaggal. E gyógyszer elsősorban pszichés okokra is visszavezethető hiperaktív hólyagműködési zavarok esetében javasolt.
A gyógyszeres kezelés ellenjavallatait elsősorban a szívritmuszavarok, a zárt zugú glaukóma, a székrekedéses állapotok, vizelési nehezítettség, myasthenia gravis képezik.
Amennyiben mi nyomhatja a hólyagot szájon keresztül adott gyógyszeres kezeléssel nem sikerül megfelelő eredményt elérni, akkor közvetlenül a hólyagba adott hatóanyagokat is kipróbálhatnak. A kapszaicin, a pirospaprika csípősségét okozó anyag, mely a húgyhólyagot beidegző idegeket tudja tartósan gátolni, ha közvetlenül a hólyagba juttatják.
A botulinum toxin egyike a legerősebb méreganyagoknak, az ideg-izom-ingerületátvitelt blokkolja, így mi nyomhatja a hólyagot át adva és az egész szervezetre hatva súlyos, akár életveszélyes bénulást is okozhatna, de helyileg, kizárólagosan a hólyagizomzatba történő beadáskor csak a hólyag ingerlékenységét, kontrakciós képességét csökkenti. Érdemes külön említeni az időskori - ösztrogénhiány nyomán fellépő - nemi szervi sorvadás atrófiamajd disztrófia miatt kialakult hiperaktív hólyag kezelését, amely elsősorban az idős hölgyeket érinti.
A vizelet megtartásához fontos a húgycső és a gáttájék ösztrogén hormonokra érzékeny szöveteinek egészsége, rugalmassága. A húgycső azon nyomásának, amellyel elzárja a vizelet útját, mindaddig nagyobbnak kell lennie a hólyagban uralkodó nyomásnál, míg az ember ezt akaratlagosan nem változtatja meg.
Erre azonban csak ép, egészséges szövetekkel, megfelelő állapotú izmokkal képes. A helyi ösztrogénkezelés ösztriol tartalmú kenőccsel az orvos által felírt adagolásban történik.
A másik lehetőség a hüvelybe helyezett ösztrogénadagoló. A kezelés hatására az érintett szövetek állapota, rugalmassága javul. Műtét: A visszatérő húgyúti fertőzéseket okozó mi nyomhatja a hólyagot húgycső-eltéréseket pl.
A gyógyszeres kezelésre nem javuló elsősorban neurológiai betegségek következtében kialakuló esetekben nagyobb beavatkozásokkal járó műtéti megoldásokat is alkalmazhatnak.
Ide tartoznak a különböző ideggyöki úgynevezett neuromodulációk, amikor az idegsebész az idegekre helyezett ingerlő elektródákkal tudja befolyásolni a vizelési folyamatot. Ha a hólyag túl kevés vizeletet képes befogadni, akkor megfontolandó a húgyhólyag béllel történő megnagyobbítása augmentációami azonban az eddig említetteknél nagyobb műtétet jelent.
Segédeszközök: A manapság alkalmazott nedvszívó betétek ugyan kényelmesek és gyorsan cserélhetők, alkalmazásuk azonban csak akkor javasolt, ha az alkalmazott legjobb terápia mellett is előfordul vizelettartási zavar, illetve, ha a beteg idős kora vagy rossz általános állapota egyéb kezelést nem tesz lehetővé.
Zsigeri szerveinknek, még ha irányításuk nem is tudatos, éppúgy szüksége van a napi ritmusra, mint bármely tudatos tevékenység esetében.
Különösen érvényes ez azon szerveinkre, amelyeknek egyes szakaszai zsigeri, külső kivezetései tudatos idegrendszeri irányítás alatt állnak. A gyerekek napirendjének kialakításánál mi nyomhatja a hólyagot kell arra, hogy a reggelt vizelet- és székletürítéssel kezdjék, étkezés előtt menjenek vécére, és mossák meg a kezüket.
Hasonlóképpen, mielőtt elmennek hazulról, menjenek el vécére, akkor is, ha csak kis mennyiségű vizeletet tudnak üríteni. Így alhasi fájdalom menstruáció előtt közben nem éri őket meglepetés, és nem kényszerülnek a vizelet visszatartására. Lefekvés előtt ugyancsak üríteni kell az addig felgyűlt vizeletet.
Ez az egyszerű rendszeresség megelőzheti a betegséget, vagy jelentősen segítheti a terápiát, mert a zsigeri izmok is megtanulják a napi ritmust. Nem helyes a kellemetlen tünetek ellen kevés folyadék fogyasztásával védekezni, hiszen a szervezet folyadékhiánya súlyos állapotokat okozhat. Ha valaki nem fogyaszt napi három liternél több folyadékot, mégis több mint szor kényszerül felkeresni a mellékhelyiséget, mi nyomhatja a hólyagot forduljon orvoshoz. A jelenségnek nem csak a hiperaktív hólyag lehet a hátterében.
Számos egyéb betegség krónikus gyulladás, kő, daganat prosztatagyulladásra antibiotikum elképzelhető, melyek közül a legtöbb orvosi segítséget igényel.