Mell szövettani vizsgálata

A diagnózis felállítása Biopszia A mellrák diagnózisának alapja a szövettani mintavétel.

Kérjen időpontot!

Pozitív, azaz daganatos területet tartalmazó minta hiányában nem mondható ki teljes bizonyossággal a mellrák diagnózisa. A fizikális vagy a mammográfiás vizsgálattal a daganatra gyanús területeket határozzák meg, ahonnan aztán a szövettani mintavétel történik.

Gyanús mellrák lelet?

A szövettani mintavétel, az ún. A vizsgálat kisméretű daganatra gyanús területek jelenléte esetén, ultrahangos ellenőrzés mellett történik, mivel ultrahang készülék segítségével, a tűnek az útja mindvégig követhető, így a tű pontosabban irányítható. Mikroszkópos vizsgálat Amennyiben a biopszia során nyert minta laboratóriumi mikroszkópos feldolgozása során a rosszindulatú daganat jelenléte bebizonyosodik, abban az esetben a diagnózis biztosan felállítható.

Mell önvizsgálat otthon - Hogyan csináld? - favoritrestaurant.hu

Ráadásul a daganatos szövetminta részletes szövettani, molekuláris pathológiai vizsgálatával nagy pontossággal eldönthető a daganat stádiuma, a hormon receptor státusza, a gyógyszerérzékenysége, a növekedési jellemzői és információkat kaphatunk a betegség prognózisával kapcsolatban is. Vérvétel, képalkotó eljárások A kivizsgálás folyamán vérvételre és egyéb képalkotó eljárások elvégzésére is sor kerül, melyek segítségével tisztázható a beteg általános állapota, illetve a szükség szerint elvégzett röntgen- ultrahang UHcomputertomographiás CTmágneses rezonanciás MR és izotópos PET, SPECT vizsgálatok igazolhatják az áttétek jelenlétét, segítségükkel azok pontos elhelyezkedése és mérete, a környezetükhöz való viszonya azzal összekapaszkodott-e vagy sem is meghatározható.

Immunhisztokémiai vizsgálat Az immunhisztokémia a daganatos sejtek molekuláris összetételéről ad információt, az eredmények alapvetően mell szövettani vizsgálata az adott emlőrák kezelhetőségét, a terápiás stratégiát.

Vizsgálják, hogy a ráksejtek mennyire térnek el a normál sejtektől, mert ez kihatással van a várható biológiai viselkedésükre, agresszivitásukra. Pontosabb képet tudnak adni a tumornak az emlő szerkezetén belüli eredetéről.

Henger biopszia A henger biopszia core-biopszia a citológiai mintavétellel szemben nem sejtmintavétel, hanem egy kis méretű, 2 mm átmérőjű, mm hosszú szövethengert távolítanak el patológiai vizsgálat céljából. A henger biopszia eredménye lehet: B1: normális emlőszövet vagy értékelhetetlen minta B2: jóindulatú benignus emlőszövet B3: bizonytalan rosszindulatúsággal malignitási potenciállal bíró elváltozás B4: rosszindulatúságra malignitásra gyanús elváltozás B5: rosszindulatú, malignus emlőszövet A B5 kategórián belül a B5a a még nem terjedő rákot in situ carcinomaa B5b a környezetébe terjedő invazív emlődaganatot jelöli.

B5c jelzés esetén a patológus szerint a mintából nem dönthető el, hogy in situ vagy invazív-e a daganat.

• Ha a páciens úgy dönt, hogy nem egyezik bele a felajánlott kezelésbe, akkor azt orvosainak el kell fogadniuk.
• Az aspirációs citológia elterjedése Magyarországon Dr Vass László patológus, citopatológus egyetemi docens úr nevéhez fűződik.

A B5d kódot az egyéb rosszindulatú folyamat jelzésére használják. Ez is mell szövettani vizsgálata A jóindulatú emlődaganatok A mellrák áttétek meghatározása A betegség kimenetele A mellrák esetében a nagy tumorméret, az érintett nyirokcsomók magasabb száma, az elváltozáshoz legközelebb eső nyirokcsomó áttéte, a daganat nyirokérbe való terjedése és az előrehaladott életkor, a klimax utáni felfedezés rendszerint kedvezőtlenebb kimenetelre utal. A mellrák a nyirokereken keresztül, hajlamos korán áttéteket adni a környező nyirokcsomókba, így hónalji, mellüregi, kulcscsont feletti nyirokcsomókba.

A hónaljban néha egyébként is észlelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók, melyek tapintással érezhetők, de ezeknek nem minden esetben van jelentősége.

A kulcscsont felett megjelenő, tapintható nyirokcsomó-megnagyobbadás, ezzel szemben az esetek többségében rosszindulatú folyamatot jelez.

Hol alakulhat ki áttét? A véráram útján az emlőtumor a szóródásra kevésbé hajlamos: előrehaladott esetekben áttétek metasztázisok jelenhetnek meg a csontokban, melyek töréseket, csontfájdalmat okoznak, elsősorban a gerinccsigolyák és a bordák területén.

Mikor forduljon orvoshoz, mikor javasolt a mammográfia?

A tüdőben elhelyezkedő metasztázisok köhögést, nehezített légzést, a májban lévő áttétek esetleg sárgaságot okozhatnak, ám gyakoribb, hogy jelenlétükre a kivizsgálás folyamán, tünetek hiányában derül fény.

Az agyban lévő áttétek olykor epilepsziás görcsökre hasonlító tüneteket válthatnak ki. Megjelenhetnek metasztázisok a mellékvesékben és a petefészkekben is.

Csontizotóp vizsgálat A vizsgálattal a teljes mell szövettani vizsgálata állapota megítélhető. A csontáttétek kezelése során a terápiás hatás lemérésére a csontszcintigráfia általánosságban nem alkalmas, ugyanakkor annak megítélésére, hogy növekedett-e a daganatos csontelváltozások száma, végezhetnek megismételt csontszcintigráfiás vizsgálatot.